Főoldal Városok, látnivalók Lisszaboni látnivalók, nevezetességek

Lisszaboni látnivalók, nevezetességek

2725
Megosztom:
Lisszabon látnivalók listája

Portugália fővárosa, a világvárosok egyike, a sokoldalúság mintapéldája. Minden világjáró egyik elsődleges célpontja, színes és lüktető kisugárzása még éjjel sem hagy alább, emellett pedig Lisszabon a látnivalókat tekintve is rengeteg érdekes látványossággal vár minket. Lássuk hát, milyen nevezetességeket érdemes felfedezni, ha eljutunk Portugália csodálatos központjába.

Lisszabon látnivalói: Alfama és Graca

Alfama a város legrégibb, legelbűvölőbb, és történelmileg az egyik legérdekesebb negyede, amit szinte egyáltalán nem viselt meg az 1755-ös földrengés, ezért autentikus épületei, szűk, középkori utcái egy az egyben megőrizték épségüket. Neve az arab alhama szóból ered, mely forrást, fürdőt jelent, és valószínűleg egy, a közelben található meleg vizű forrásra utal. A mórok idején az előkelők lakhelye volt, de később a munkások és a halászok vették birtokba Alfamát. Ma kedvelt célpont a turisták körében, meredek kis utcáit, kanyargós sikátorait érdemes bejárni, itt kicsit kívülállóként is beleszimatolhatunk a hangulatos lisszaboni zsizsegő életbe.

A Szent György-várat (Castelo de Sao Jorge) az 5. században a nyugati gótok építették, később a mórok erődítménnyé alakították és csak a 12. században került keresztény kézbe. A 14—16. században a portugál királyok rezidenciája és börtön volt.

A lisszaboni katedrális (Sé, hivatalos nevén Igreja de Santa Maria Maior) egy szaracén mecset helyére épült 1150-ben, miután Alfonz Henrik visszafoglalta Lisszabon városát a móroktól. Lisszabon első temploma eredetileg román stílusú, de az évszázadok során többször is át kellett építeni, és végül gótikus stílusban épült újjá. Gyönyörű, rusztikus épület, amely öreg óriásként emelkedik ki a színes kis házikók tömegéből. Belseje román stílusú, gyönyörű síremlékek, szarkofágok láthatók a főoltár mögött, de érdemes megnézni a keresztelő kutat (itt keresztelték meg a későbbi Szent Antalt), a barokk Betlehem szoborkompozíciót és a barokk orgonát is. Ingyenesen látogatható, belépődíjat csak a kincstár és a kerengő látogatóinak kell fizetni.

Nem múlhat el lisszaboni kirándulás fado nélkül, ezért az estét érdemes az Alfama negyed valamelyik fado házában tölteni. A fájdalmas, panasszal teli portugál fado Lisszabonban, az Alfama negyedben született a 18. században, és ma is szerves része a portugál kultúrának. A melankolikus dallamokról ismert fado leghíresebb előadója, Amália Rodrigues volt, és bár őt már élőben nem tudjuk meghallgatni, az alfamai fado-házakban gyönyörű fado-énekeseket hallhatunk.

Lisszaboni panoráma

A vártól északkeletre, a Graca városnegyedben található a Nemzeti panteon, ahol többek között Vasco da Gama síremléke is megtekinthető. Lifttel fel lehet menni a tetejére, ahonnan csodálatos kilátás nyílik Alfamára és a folyóra. Hasonlóan szép a panoráma a közelben található Külső Szent Vince-templom (Igreja de Sao Vicente de Fora) tetejéről is. A templom egy reneszánsz mester alkotása, gyönyörű kazettás mennyezettel és reneszánsz motívumokkal. Kolostorában gyönyörű azulejókat láthatunk, első emeletén pedig egy különleges, a La Fontaine meséket ábrázoló kiállítás nézhető meg.

A Graca negyedben található Lisszabon egyik legjobb múzeuma is, a Nemzeti Azulejo Múzeum (Museu Nacional do Azulejo), ami a 15. századtól napjainkig készült szebbnél szebb portugál csempéket mutatja be. Egészen különleges az 1730-ban készült, 36 méter hosszú kék-fehér azulejo, ami a földrengés előtti Lisszabon látképét ábrázolja.

Lisszabon nevezetességei közé tartoznak az azulejos házak

Belém

A Belém negyed a Tejo folyó partján található, itt szálltak hajóra a portugál tengerészek a nagy földrajzi felfedezések idején. A partról indult többek között Vasco da Gama is útnak 1497-ben, aki két évig tartó útja során felfedezte az Indiába vezető tengeri útvonalat. Visszatérését követően I. Mánuel kolostortemplomot építtetett a parton, mely ma Lisszabon egyik leghíresebb látnivalója, a Jeromosok kolostora (Mosteiro dos Jeronimos). A kolostor egy régi folyóparti kápolna helyén épült, ahol Vasco da Gama és társai indulás előtt egy teljes éjszakán át imádkoztak. A kolostort akkor Betlehemi Szűz Máriának szentelték: ebből ered a városrész elnevezése is, mivel a Betlehem portugál nyelven Belém.

Az egyik legszebb látnivaló a Jeromosok kolostora

A Jeremosok kolostora, és a szintén I. Mánuel által épített parti őrtorony az UNESCO világörökség része, a portugál reneszánsz-gótikus építészet (vagyis a Mánuel-stílus) eklatáns példái. A kolostor építésére hatalmas összegeket fordított I. Mánuel, szerette volna, ha méltó módon állít emléket a sikeres felfedezésnek, és egyúttal panteonként szolgál majd neki, és leszármazottainak is az épület. Az építkezés finanszírozásához még a borspénzt is felhasználta az uralkodó, mely egy olyan adó volt, amit minden olyan bevételre kivetettek, ami a Portugália egyre növekvő gyarmataival folytatott fűszerkereskedelemből származott. A kolostor építésével Diogo de Boitaca építészt bízták meg, akit később a gótikus és mór építészeti elemek ötvözetéből kialakult Mánuel-stílus atyjaként emlegettek. 1502-től 17-ig az ő felügyelete alatt zajlott az építkezés, halála után más mesterek folytatták az építkezés még hosszú évekig, évtizedekig.

A kolostorban Jeromos-rendi szerzetesek laktak, akiknek legfontosabb feladata – amellett, hogy a király lelki üdvéért imádkozzanak – az volt, hogy nyugalmat, békét és útmutatást nyújtsanak a tengerészeknek. 1833-ban feloszlatták a Jeromos-rendet, így ezután a kolostorban iskola és árvaház működött az 1930-as évek végéig. Érdemes megnézni a kolostor kerengőjét is, amely a világ egyik legszebb kerengője csodálatos kőfaragásokkal, még a turistákkal együtt is békés nyugalommal.

A kolostortól nem messze van Lisszabon ikonikus süteményének, a pastel de Belém-nek a „központja”, a Pasteis de Belém cukrászda. Volt ugyanis egy cukorfinomító a kolostor közelében, így amikor a rend feloszlatása után szorult helyzetbe kerültek a szerzetesek, akkor egy hirtelen ötlettől vezérelve süteményeket kezdtek készíteni a cukorfinomítóban, amit aztán pénzért árultak a kolostor melletti boltban. A belémi süteményeknek hamar híre ment, és bár akkoriban – az 1800-as évek közepén – még csak gőzhajókkal lehetett a belémi városrészbe eljutni, rengetegen jöttek el a sütemény miatt a kolostorhoz. A pastel de Belém a mai napig az 1837-ben megszületett – szigorúan titkos – recept alapján készül, és az eredeti, hamisítatlan példányt csak és kizárólag a belémi cukrászdában lehet kapni (az eredetihez hasonló süteményeket pastel de nata néven országszerte lehet kapni, de az eredetiért Belém-be kell menni). Az eredeti cukorfinomító üzem helyén működő cukrászda előtt szinte mindig hosszú sorok kígyóznak, könnyű megtalálni egy belémi séta során.

Lisszabon sütije a pastel de nata

A kolostortól kb. 1 km-re, közvetlenül a folyó partján áll a hatszögű sakkfigurát mintázó Belém-torony, mely Lisszabon és a felfedezések korának jelképe. A 16. században épült I. Mánuel megrendelésére, aki a lisszaboni kikötő bejáratát őrző erődítménynek szánta, és bár eredetileg a folyó partvonala előtti kis szigeten állt, később a sziget a szárazföldhöz kapcsolódott, így ma már a parton található egyik legnépszerűbb lisszaboni látványosság. A torony ötszintes, csigalépcsőn lehet felmenni a tetejére.

A Belém-torony

Baixa és a 28-as villamos

1755-ben hatalmas földrengés rázta meg Lisszabon városát, mely óriási károkat okozott a portugál fővárosban. A földrengés, az azt követő tűzvész és szökőár szinte teljesen elpusztította az alsóvárost, több ezer ember eltűnt, és rengeteg emlékmű és épület elpusztult. Pombal márkija, I. József teljhatalmú minisztere a földrengés után gyors újjáépítésbe kezdett: ekkor alakult ki a város központja szabályos, egyszerű és olcsón kivitelezhető stílusban. A Baixa negyed széles, egymásra merőleges utcái akkoriban kereskedőutcaként születtek újjá – minden utcában más-más szakmát űztek. A Tejo folyó partjától egészen a Rossióig terjedő negyed utcanevei ma is őrzik ennek az emlékét: az Aurea utca az aranyművesek, a Sapateiros utca a cipészek, a Prata az ezüsművesek, a Fanquerios utca a késesek utcája volt egykor, ahogy azt mai nevük is jelzik. A sétálóutca mellett érdemes megnézni a Szent Jusztina-felvonót (Elevador de Sajnta Justa), ami egy 1902-ben készült hatalmas, kovácsoltvas díszítésű lift. A 32 méter magasra emelkedő lift tetejéről gyönyörű kilátás nyílik Lisszabon belvárosára és a várhegyre.

A 32 méter magas lift Lisszabonban

A Largo Martim Moniztól indul Lisszabon emblematikus villamosa, a képeslapokról és hűtőmágnesekről is visszaköszönő 28-as villamos. Az egykocsis, sárga kis városi ikon amolyan hopp on – hopp off városnéző buszként is funkcionál, mivel az egész belvárost körbejárja, és a lehető legszűkebb utcákon is átpréseli magát. Érdemes felülni rá, ha nézelődni akarunk, ha magunkba akarjuk szippantani a város hangulatát, vagy ha csak rácsodálkoznánk a sikátorokon átdöcögő villamosútvonal mérnöki megoldásaira.

Lisszabon emblematikus látnivalója a 28-as villamos Lisszabon

Kihagyhatatlan program Lisszabonban a Calouste Gulbenkian Múzeum (Museu Calouste Gulbenkian), mely a 20. század egyik leggazdagabb emberéről, Calouste Sarkis Gulbenkianról kapta a nevét, aki hatalmas vagyonra tett szert, így egy idő után hatalmas üzleteiből csak 5%-ot kért – ezért úgy is emlegetik, mint Mr Five Percent (Öt százalék úr). Hatalmas műgyűjteményét az örmény származású milliomos választott hazájára, Portugáliára hagyta, így ma több 1000 darabból álló fantasztikus gyűjteményt csodálhatunk meg Lisszabon leghíresebb múzeumában. Egyiptomi, iszlám, kínai és japán gyűjtemények mellett az európai művészet számos alkotása is megtalálható itt: Rembrandt és Rubens egyes művei, Rodin Calais-i polgárok nevű híres szoborcsoportja, és megannyi különleges műtárgy, melyek egy részét Gulbenkian még a szentpétervári Ermitázstól vásárolta meg 1930 környékén.

Sintra

Lisszabontól mindössze 28 km-re van Sintra, amit mindenképpen érdemes beiktatni egy lisszaboni utazás programjába. A mesébe illő táj a színes, egyedülálló épületek, a fantasztikus panoráma és a gyönyörű kertek keverékéből születik. Csodálatos szépsége már az ibériaiakat is megragadta, ők a hegyormot a Hold hegyének nevezték, és kultikus istentiszteletük központjává tették. Később a mórok is nagyra becsülték Sintrát, és a portugál királyok is előszeretettel töltötték itt szabad idejüket. Dénes király óta Sintra volt a portugál királyi család nyári rezidenciája, ahol fantasztikus villákat és palotákat építettek az erdős hegyoldalban. Ahogy egy spanyol mondás fogalmaz: „hiábavalóság a világot látni, elég Sintrát látni”.

Sintra

Hasznos cikkek:

Ha máskor is szeretnél az elsők között értesülni hasonló cikkeinkről, kövesd a
Netkoffer Facebook oldalát!