Főoldal Úti élmény Csodaszép máltai látnivalók

Csodaszép máltai látnivalók

1627
Megosztom:
Málta látnivalók a fővárosban

Máltán még soha nem jártam, és a sziget nagy részét most is csak repülőből láttam, de úgy alakult, hogy Vallettában eltölthettem egy napot, és azóta tudom, hogy Máltára, a máltai látnivalók miatt még mindenképpen vissza kell mennünk egyszer.

A reptérről a városig

Egy áprilisi napon érkeztem Máltára, akkor még itthon egész hűvös volt, ott viszont kellemes – már-már nyári meleg fogadott, így a hangulatom már a reptérről kilépve is nagyon jó volt, és bár először örültem, hogy éppen időben odaértem a buszmegállóba, később rájöttem, hogy korai volt az öröm. Az X4-es busz visz be a városba, menetrend szerint 30 percenként indul és kb. 25 perc a menetidő, ehhez képest én majdnem egy órán át vártam rá – több más naiv útitársammal együtt – mire végre befutott a busz. Már a városba bevezető úton megfigyelhető volt a sárga szín dominanciája – a citromsárgától az okkersárgán át a narancsos-rozsdavöröses árnyalatokig minden felbukkan a vallettai épületeken, és ez a belvárosban is érzékelhető volt. A belvárosban, ahova egész gyorsan meg is érkeztem, a városfal előtti hatalmas körforgalomban szálltam le, hogy egyből neki is vághassak a városnéző körútnak.

A Barakka-kert

Első utam a (Felső) Barakka-kerthez vezetett, mely egy csodaszép kert a városfal tetején, gyönyörű növényekkel, szökőkutakkal, árnyas kis padokkal és egy kilátóterasszal, ahonnan ráláttunk az alatta lévő kikötőre (Grand Harbour) és a szemközti félszigetekre. A tiszta, virágos kert kihagyhatatlan program: gyönyörű kis zöld és virágoktól színes paradicsom a mediterrán városka szélén – én ugyan ezzel kezdtem a túrámat, de ha a végére marad a programnak, akkor is megéri elmenni oda, és kipihenni az egész napos városnézés fáradalmait.

Málta látnivalók, Barakka-kert
A gyönyörű Barakka-kert

Séta a hangulatos utcácskákban

Az alsó kertbe én most nem mentem le, hanem megkezdtem sétámat a helyes kis vallettai dimbes-dombos utcákon. A macskaköves sétálóutcákon csatangoltam, és meg-megálltam, hogy gyönyörködjek a különleges látnivalókban, beépített erkélyeken, melyek szinte minden ház homlokzatán ott vannak. Egyik szebb, mint a másik, komplett fotósorozatot lehetne készíteni a vallettai erkélyekről! Állítólag egyébként arab eredetűek, és azért építették őket, hogy a nők – akiknek nem volt szabad kimenniük a házból, csak a férjük jelenlétében – innen nézelődhessenek, láthassák, hogy mi történik az utcákon.

Utcakép a kiugró erkélyekkel

A séta közben odaértem a főutcára, a Triq ir Repubblika utcára, de mivel az inkább bevásárló utcának tűnt, ezért gyorsan le is tértem róla, gondoltam, hogy jobban járok, több szépséget találok, ha a kisebb utcákon sétálgatok. Így is lett, már a főutcával párhuzamos nagyobb utca, az Old Bakery Street is sokkal barátságosabb, a kisebb keresztutcák meg aztán különösen bájosak. Nem is kell szinte térkép a városhoz, mindössze 9 hosszanti és 12 keresztutcából áll az óváros – eltévedni lehetetlen, és akármerre indulunk, biztos, hogy nem járunk rosszul.

Dimbes dombos utcácskák

Különleges máltai látnivalók

Az óváros közepén található Valletta egyik leghíresebb látnivalója, a Szent János társkatedrális, ami azért kapta ezt a nevet, mert van egy párja Mdinában, ahol a mindenkori máltai érsek székel. A vallettai katedrális a barokk stílus egyik tökéletes példája, a katolikus egyház egyik leghíresebb és legszebb barokk székesegyháza. A katedrálisban ráadásul Caravaggio híres, Keresztelő Szent János lefejezését ábrázoló festménye is megnézhető.

Szintén az óvárosban van a Grand Master’s Palace is, ami a köztársasági elnök székhelye, és ahol korábban a máltai parlament is ülésezett– de nem emiatt érdekes, hanem azért, mert az alsó szintjének folyosóján sorakoznak a Johannita Lovagrend életnagyságú lovagi páncéljai teljes fegyverzetben – ami egy várak és középkori lovagok bűvöletében élő kisfiúnak/felnőttnek maga a kánaán.

Hajókázás és látnivalók az óvároson kívül

Sétálgattam még egy kicsit a belvárosban, majd kimentem a partra és megkerestem a kikötőt, ahonnan a Sliema-ba tartó hajó indul. Én azért mentem oda, mert ott volt a szállásom, de ha valaki nem ott alszik, akkor is érdemes felülni erre a hajóra, mert gyönyörű a kilátás róla az óvárosra. A kikötőből aztán a vízparton még hosszan lehet sétálni, kisebb-nagyobb színes hajók mellett vezet a sétány – innen indulnak egyébként a különféle hajós kirándulások is (nekem most nem volt időm erre, de van 1-2 olyan túra, amire állítólag érdemes befizetni). A sétányon haladva aztán el lehet jutni a Manoel félszigetig, ahol egy hatalmas jachtkikötőn keresztül vezet az út az erődhöz. A Manoel erőd sok minden mellett például arról híres, hogy itt játszódott a Trónok harca egyik részének pár jelenete. (Egyébként nem ez az egyetlen máltai forgatási helyszín, több jelenet is készült itt – ha valakit érdekelnek az ilyen filmes kötődések, érdemes utánanézni, egészen sok információt lehet találni az egyes helyszínekről.)

A máltai tengerpart
Valletta, városfal

Egy kis izgalom az út végére

Egy könnyű vacsora után a szállodába mentem, ami a sliemai sétány partján volt, és így tetőteraszáról még esti fények között is ráláttam Valletta óvárosi részére és a sliemai kishajókkal teli kikötőre. Másnap aztán reggeli után egyenesen a repülőtérre indultam. Helyesebben indultam volna. Bár a buszmegállót könnyen megtaláltam, és az előző napi tapasztalatok után idejében elindultam, sajnos a máltai tömegközlekedés megint cserben hagyott. A reptéri busz nem jött, nemhogy menetrend szerint, de utána 30-40 perccel sem. Így végül pár másik – a buszmegállóban várakozó idegen – társammal együtt úgy gondoltuk, hogy közösen fogunk egy taxit, de mielőtt taxiba ülhettünk volna, jött egy leleményes autós/kisbuszos, aki a buszjegynél kicsit drágábban, de a taxinál olcsóbban kivitt minket a reptérre. Állítólag ez mindennapos jelenség, több ilyen autó is jött, amíg várakoztunk: végigmennek a busz útvonalán és a (hiába) várakozó utasokat gyűjtik össze. Hogy mikor jött volna a busz, és hogy tényleg fel sem tudtunk volna szállni rá a korábbi megállókban összegyűlt tömeg miatt – ezt már soha nem tudjuk meg, de így végül időben kiértünk a reptérre.

Málta, tengerparti sétány
Málta látnivalók, egy jellegzetes kapu

Az én utam itt véget is ért, de remélem, még visszajutok Máltára. Valletta hangulatos óvárosa messze meghaladta várakozásaimat, és legközelebb – ha több időm/nk lesz – biztos, hogy elmennék a sziget más részeire is. De ugyanez igaz fordítva is: egy máltai tengerparti nyaralás alatt érdemes egy napot/délutánt rászánni a fővárosra!

Hasznos cikkek:

Ha máskor is szeretnél az elsők között értesülni hasonló cikkeinkről, kövesd a
Netkoffer Facebook oldalát!