A napfényes Amalfi-part

Az Amalfi-part Nápolytól délre, a Sorrento-i félsziget déli részén terül el, Positanotól Vietri-ig (ez utóbbit Salerno elővárosának is szokás nevezni). A partvidék híres vadregényes tájairól, citromültetvényeiről, vékony lépcsős sikátorairól és álomszerűen szép türkiz tengeréről.

A Tirrén-tenger ezen partvidékét bátran nevezhetjük a földi paradicsomnak, hiszen nem csak a bámulatos tájak láttán táthatjuk a szánkat, hódolhatunk a kulináris élvezeteknek is. A legfőbb táplálékforrást a tenger jelenti, a mai napig jelentős szerepet játszik az itt élők gasztronómiájában a halászat. Találkozhatunk itt tonhallal (pl. Cetara), szardellák tömegével, ördöghallal, skorpióhallal, morgóhallal, kardhallal, különböző helyi halakkal, illetve a tenger gyümölcseivel: homárral, langusztával, kagylókkal, rákokkal, tintahalakkal és polipokkal.

Ne feledkezzünk meg természetesen a sajtokról sem, ugyanis olyan fantasztikusan finom fajtákkal büszkélkedhet a régió, mint a mozzarella di bufala, a friss ricotta, a fior di latte, a provolone vagy a caciocavallo. A gyümölcsök, zöldségek is az előzőekben fellelhető sokszínűségről árulkodnak, hiszen a rengeteg finom és lédús gyümölcs (mandarin, narancs, citrom, alma, barack stb.) mellett bátran válogathatunk a zöldségekből is (articsóka, cukkini, padlizsán, paradicsom, paprika stb.)

Ha repülővel utazunk, akkor Magyarországról a legnagyobb valószínűséggel a nápolyi reptérre érkezünk. A további útra célszerű közvetlen buszjáratot választani, amivel kb. 2 óra alatt az Amalfi-parton találhatjuk magunkat. (mehetünk akár Sorrento-i csatlakozással is, de az lényegesen hosszabb, akár 4 órára is nyúlhat a buszozás időtartama) Ne dőljünk be a taxisoknak – akik mellesleg negyed órás autókázást ígérnek – ők 130 eurót vagy akár több pénzt is kicsikarnak a turistákból, inkább üljünk fel egy SITA buszra, és 3,40 EUR/fő összegért simán lejuthatunk a célvárosba. Az út izgalmas, kanyargós, aki érzékeny a szerpetinekre, hajlamos a rosszullétre, mindenképpen készüljön erre gyógyszerrel és próbáljon a busz elején helyet foglalni. (a SITA buszok a Porto Immacolatella-ból indulnak, ami a teherkikötőnél található pár száz méterre a Castel Nuovo-tól) Idén már nem közlekedtek a MetroMare járatok és eddig úgy néz ki, hogy idén anyagi okokból már nem is fog elindulni.

Az autópálya felől megközelítve a partvidéket először Vietriben tart megállót a menetrend szerinti busz, majd ezt követően sorra bukkannak fel a kisebb-nagyobb, turisták által lerohamozott, illetve kevésbé látogatott városok. Sorban pontosan -> Vietri, Cetara, Erchie, Maiori, Minori, Castiglione, Atrani, Amalfi, Conca dei Marini, Furore, Praiano és Positano. Érdemes említést tenni a tengerszint felett magasabban elhelyezkedő településekről is, például Ravello-ról, Tramontiról, Pontone-ről, Scala-ról.

Szervezhetünk magunknak kitűnő gyalogtúrákat, hála az égnek az ösvények viszonylag jól ki vannak alakítva, eltévedni nem nagyon lehet. Ajánlom ilyen „sétának” például Atraniból Ravellót, Amalfiból a Torre dello Zirrot, illetve a Valle delle Ferrierre-t. Mi ezek közül mindegyiket megjártuk, kicsit kimozdítanak a tengerparton punnyadásból. Vizet mindenképpen vigyünk magunkkal, mert egyik percről a másikra, akár 10-15°-kal is fel tud kúszni a hőmérő higanya, eszméletlenül meleg tud lenni.

Campaniában egész évben pezseg az élet, de tavasszal beindul a „fesztivál szezon” (augusztusban Atraniban ajóka, Amalfiban a Négy Hajós Köztársaság ünnepe júniusban, Cetaraban július-augusztus környékén tonhal fesztivál, Ravello-ban júniustól októberig komolyzenei, illetve jazz fesztivál, Scalaban októberben gesztenye fesztivál, Tramontiban borfesztiválok stb.)

Mi most a „Barocco e… non solo” rendezvénysorozat (la festa delle antiche repubbliche marinare, azaz a négy hajós köztársaság ünnepe) eseményeit követtük szemmel. A megnyitó napján felvonulás volt a városban, majd este a Dóm téren neves művészek adták elő Amalfi legendáját. Eszméletlen volt, tátott szájjal néztem végig, a baletton meg egyszerűen a hideg futkosott a hátamon és a torkomat szorította a sírás a meghatottságtól. Csodálatos volt!

A legenda szerint a város Herkules egyik itt eltemetett szerelméről, Amalphi nimfáról kapta a nevét, ezáltal is halhatatlanná téve kedvesét. Azóta őrzi minden egyes szikla és hullám, a négy elem a nimfa lelkét és emlékét.

Amalfi életében jelentős szerepet játszanak a papírmalmok, a papírkészítés hagyománya. Híres az amalfi itatós papír, amit hagyományos technikával, vízimalmok segítségével készítenek. Ezt a folyamatot és a végtermékeket egyaránt megtekinthetjük a papírmúzeumban.

A környéken minden kisvárosban van piac, többnyire más-más napon.
Amalfi – szerdánként 08:00-13:00 óráig (via Ercolano Marinitől a via delle Cartiere-ig)
Praiano – keddenként 08:00-13:00 óráig, szombatonként 17:00-20:00 óráig (via Costantipoli)
Maiori – péntekenként 08:00-13:00 óráig (Piazza Mercato)
Minori – csütörtökönként 08:00-13:00 óráig (Lungomare California)
Ravello – keddenként 07:30-13:30-ig (Piazza Duomo)
Vietri – szerdánként 08:00-13:00 óráig (Piazetta Ferrigno)

Idén nem nagyon mozdultunk a partvidék területéről, bejártuk Amalfi minden zegét és zugát, voltunk Vietriben, Maioriban, Pontoneban, túráztunk, strandoltunk és hihetetlen jókat ettünk. Az időjárás ott is szokatlanul „rossz” volt, ott is sokat esett az eső és néha nagyon lehűlt az idő.

Fájó szívvel hagytam ott a számomra olyan kedves Atranit, hiszen ez a nyaralás ismét tökéletes volt, megérdemeltük.

Szállást ismét a bbplanet.it
oldalon keresztül foglaltunk, ugyanott szálltunk meg, ahol tavaly. A repjegyet online foglaltuk a Wizz Air oldalán.

További képek itt találhatók.

Írta és a képeket készítette: Török-Bognár Renáta

Az úti beszámoló szerzőjének blogja
Az élet napos oldala című blog, ahol nagyon sok érdekes, főként gasztronómiai témájú cikk olvasható gyönyörű fotókkal.