Főoldal Úti élmény Prágai látnivalók egy hosszú hétvégéhez

Prágai látnivalók egy hosszú hétvégéhez

1036
Megosztom:
Prága gyönyörű látnivalói

Felsorolni is lehetetlen, mik azok a varázslatos prágai látnivalók, amelyek a cseh fővárosba kiránduló turistában biztosan nyomot hagynak örök emlékként, ezért összeállítottunk egy listát (a cikk alján térképpel kiegészítve), amely egy néhány napos prágai utazásra elegendő látnivalót tartalmaz, így biztosan nem marad ki semmi fontos.

Akik már jártak Prágában, biztosan visszatérnének bármikor. A kontinentális éghajlatú főváros méltán nevezhető Európa egyik ékszerdobozának, amelyet kevéssé sújtottak a világháborúk és központját az UNESCO világörökségi listájára vették több mint tíz évszázaddal korábbra visszarepítő, ma is épségben álló nevezetességeivel együtt.

Károly-híd

A Moldva folyót átkaroló első híd, amely egyben Európa egyik legrégebbi hídja is, először fából, majd kőből épült, de 1342-ben elvitte a jeges ár. Újjáépítésével ekkor IV. Károly német-római császár Peter Parler német építészt bízta meg. A mai Károly-híd a 14. sz. második felében épült, végül 1402-re készült el teljesen.

A hídon átkelőket 30 darab, barokk stílusban készült szoboralak kíséri. Az 516 méter hosszú és 10 méter széles híd a prágai Óvárost köti össze a Kisoldalnak nevezett városrésszel.

A Károly-híd Prágában

A Kampa sziget

Ami Budapestnek a Margitsziget, az Prágának a Kampa-sziget. A Károly-hídról lépcsőn sétálhatunk le a csendes, fákkal, kertekkel, sok-sok zöld területtel borított pici, mindössze 2,5 hektáros szigetre. A Kisoldaltól a szigetet egy mesterséges csatorna, a Certovka, másnéven az Ördögárok, Ördög-patak választja el. A 15. századtól kezdve vízimalmokat és szárazföldi malmokat építettek a szigeten, amelyek közül néhány ma is látható.

Az épületek többsége a Károly-hídhoz közeli részen található, hangulatos, kiülős helyekkel, éttermekkel, szállodákkal. A szigeten végighaladva kisétálhatunk a Moldva folyó partjához is, majd a Kampa múzeumba is benézhetünk, ahol modern művészeti kiállításokat lehet megtekinteni. A szigetről a Károly-hídhoz közeli kisebb hídon is átsétálhatunk a Kisoldalra, ahol egyből a Lennon-fal fogad minket, amely John Lennon inspirálta graffitikkel és Beatles szövegekkel van tele.

Kisoldal

A Károly-híd felől a vár felé tartva sétálhatunk át a Kisoldalnak (Malá Strana) nevezett történelmi negyeden, amely már a 10. században lakott volt. Ez a rész a hangulata miatt a turisták egyik kedvenc célpontja, ugyanis a macskakővel kirakott dimbes-dombos utcákat, szűk sikátorokat színes házfalak kísérik, és nagyon sok jó étterem és söröző is található itt.

A városrész központja a Kisoldali tér, ahol a Szent-Miklós templom is látható. A helynek magyar vonatkozása is van, az itt található jezsuita rendházban lakott egykor II. Rákóczi Ferenc, amelynek emlékére egy táblát helyeztek el az épületen. Nagyon sok zöld terület és park is található Prágának ezen a részén, ahol sokkal nyugalmasabban sétálhatunk mint a város zsúfoltabb kerületeiben. A terület a cseh kormányzati központnak is helyet ad, itt található a parlament alsó- és felsőháza, több minisztérium és számos nagykövetség épülete.

Prágai vár

A Károly-híd mellett a Prágai vár (Prazsky hrad) az a prágai látnivaló, ahova minden turista biztosan ellátogat. A várfallal körbevett terület Európa legnagyobb várkomplexuma, a világ legnagyobb ősi vára, 570 méter hosszú és 130 méter széles. Korábban a cseh királyok székhelyének adott otthont, ma pedig többek között a cseh köztársasági elnök rezidenciája található itt.

Prágai vár látképe

A fantasztikus kilátás mellett több nevezetesség is található a várban, például a Szent Vitus székesegyház, a Szent György bazilika, az Arany utcácska, a Daliborka torony, a Mihulka lőportorony és a Lobkowitz-palota.

Szent Vitus székesegyház

A Károly hídtól egy negyedórás sétára – a prágai várban – található a Szent Vitus székesegyház (egy kis lépcsőzésre is számítani kell, amiért kárpótol a kilátás), mely századokon át adott helyet a cseh királyok és királynők koronázási ceremóniájának, s nevezhetjük egészen nyugodtan magát a dómot is koronának: a Szent Vitus katedrális fejdíszként magaslik Prága felett, a város szinte minden pontjáról látható.

Királyi családi kriptaként és zarándokhelyként egyaránt funkcionál. Építését még a 14. században kezdték el IV. Károly uralkodása alatt, de többször jelentős sérülést szenvedett, így egészen a 20. századig kellett várni a befejezésére. A hosszú építési idő miatt a katedrális számos építészeti stílus jegyeit viseli magán. Ha a kilátást még magasabb szintre szeretnénk emelni, akkor érdemes felmászni a közel 100 méter magas harangtoronyba, ahonnan páratlan látványvban lehet részünk.

Arany utcácska

Sétánkat folytassuk a székesegyháztól 5 perces sétára fekvő Arany utcácskába (Zlatá ulicka). A szintén a várnegyedben lévő szűk utcában apró ablakokkal nézelődő színes házak sorakoznak. A 11 ház annyira kicsi, mintha mesebeli törpéknek készültek volna, de a valóságban eredetileg a várvédők számára épültek a 16. században, és a helyhiány miatt lettek ilyen picik.

Az Arany utcácska a várban

Az elnevezés eredete nem teljesen egyértelmű. Az egyik legenda szerint azokról az alkimistákról kapta a nevét, akik itt laktak, és az arany előállításán dolgoztak. Egy másik történet szerint pedig arról a tudósról, aki a 19. században az egyik házikóban élt, és a házban kialakított apró laboratóriumában kísérletezgetett, de egy nap robbanás történt a házban. Az öreg tudóst egy kővel a kezében holtan találták, amelyről később kiderült, hogy aranyból volt.

Több híres ember is lakott a házakban az idők folyamán, például a 20. században egy rövid ideig a 22-es számú házban élt Franz Kafka író is. Manapság a házakban már kiállítások találhatók és különböző szuveníreket is lehet kapni.

Óvárosi hídtorony

A Károly-híd óvárosi végén áll a gótikus stílusban épült Óvárosi hídtorony. A hídhoz hasonlóan a tornyot is Peter Parler tervezte a 14. század végén. Az óváros felőli homlokzat lentebb elhelyezkedő szobrai Szent Vitust (középen), IV. Károlyt és fiát, IV. Vencelt ábrázolják.

Óvárosi hídtorony

A kapunyílás felett annak a tíz országnak a címere látható, amelyek felett uralkodtak. Legfelül pedig Szent Adalbert és Zsigmond császár szobra áll. A háromszintes, 64 méter magas torony eredetileg védelmi célokat szolgált, de ma már turistalátványosság, legfelső szintjéről élvezhetjük a prágai kilátást.

Óvárosi tér

A Károly-hídtól a másik irányba indulva az Óvárosban találjuk magunkat, melynek központja az Óvárosi tér, és csak néhány perc sétára van a hídtól. A hatalmas tér mai formája I. Vencel cseh király uralkodása alatt, 1230 körül alakult ki. A teret színes épületek veszik körül, amelyek között gótikus, barokk és reneszánsz stílusban épült látnivalót egyaránt találunk.

Az Óvárosi tér, háttérben a Tyn templom

A térre beérve először a Városháza épületével találkozunk (a toronyból szép kilátás nyílik a környékre), amelynek oldalán látható a látványos csillagászati óra, az Orloj. A tér közepén áll Husz János, a huszitizmus alapítójának óriási szobra, amelyet máglyahalálának 500. évfordulóján, 1915-ben lepleztek le. A szobor egyébként már 1906-ban elkészült, de bemutatásával meg akarták várni az évfordulót. Husz János mellett parasztok és bujdosó husziták is szerepelnek az alkotáson.

A tér másik oldalán közvetlenül a teret lezáró épületek mögött magasodik a háromhajós gótikus templom, a Tyn templom. A teret elhagyva érdemes betérni a környező szűk utcákba is.

A leglátványosabb prágai látnivaló: az Orloj

Az Óvárosi tér leghíresebb látnivalója az Orloj, amely egy ma is működő csillagászati óramű. A lenyűgöző méretű szerkezet nemcsak az időt mutatja, hanem a hónapok és az évszakok mellett a Nap és a Hold mozgását, valamint az állatöv jegyeit is. Ablakaiban 1597 óta mindennap reggel 9 és este 9 között óránként látványos bábjáték zajlik, az apostolok és más figurák vonulásával. A bábjátékra rengeteg turista szokott összegyűlni, ezért érdemes egy kicsit hamarabb érkezni.

Az Orloj népszerű prágai látnivaló

Vencel tér

Az Óvárosi tértől kb. 10 percre található a Vencel tér, amelyen az ország védőszentjének, Szent Vencelnek a lovas szobra látható, mögötte pedig a Nemzeti Múzeum épülete. Az új városrészben található téren a középkorban lóvásárokat tartottak, de a történelem során több jelentős esemény helyszíne is volt.

Itt gyújtotta fel magát 1969-ben a prágai tavasz leverése elleni tiltakozásul két diák, és itt voltak a legnagyobb tömegdemonstrációk 1989-ben, a bársonyos forradalom idején. Ma sugárút fut a tér két oldalán, a turistákat éttermek, szállodák, sörözők várják a nyüzsgő tér közelében.

A nyüzsgő Vencel tér

Gólem legendája

Aki turistaként megjárta a várost vagy még csak tervezgeti az utazást, az biztosan találkozott, találkozik Gólem nevével. A hatalmas agyagfigurát a prágai közösség népszerű és megbecsült alakja, Lőw rabbi teremtette a 16. században a helyi zsidóság védelme érdekében. A rabbi egy varázserejű papírral, amelyet a figura szájába helyezett, életre is keltette Gólemet, aki a prágai utcákat járva a hazugságok, csalás, erkölcstelenség jeleit kutatta és ezek megfékezésén fáradozott.

Amikor a rabbi ezt a cédulát kivette a lény szájából, az emberi mivoltát vesztve egyszerű agyagfiguraként pihente ki harca fáradalmait szombatonként. A legenda szerint a rabbi egy alkalommal elfelejtette kivenni Gólem szájából a varázserejű papírdarabot. A lény fellázadt és elszabadult, majd eltaposott mindent, ami az útjába került. A rabbi ekkor éppen istentiszteletet tartott, amelyet megszakított, hogy megfékezhesse a pusztító szörnyet, majd visszatért a zsinagógába, és újra belekezdett a 92. zsoltárba, amelyet félbehagyott. Azóta ezt a részt minden alkalommal kétszer olvassák fel.

+ 1 prágai látnivaló: a Strahov stadion

Ha marad még időnk, akkor látogassuk meg az 1930-as években épült gigantikus Strahov stadiont. Prága ugyanis a világ legnagyobb arénájával büszkélkedhet, amelynek belseje akkora, hogy 9 focipálya fér el benne (nem elírás). Bár a sportlétesítmény már rég nem tölti be eredeti szerepét, és a lelátók többsége használhatatlan, de a hatalmas kiterjedésű, egykor 250.000 főt befogadni képes stadion játékterét ma is használják.

Úgy érezheti az ember, Prágának minden apró darabja, szeglete érdekes mesét tudna mondani. Ha kedvet kaptunk a prágai nevezetességekhez, akkor közvetlen repülőjárattal, vonattal vagy busszal utazhatunk el Csehország fővárosába.

Budapest Prága vonattal

Prága vonattal érhető el a legkönnyebben Budapestről, a MÁV-nak napi hat járata közlekedik Prágába a Keleti pályaudvarról, amelyet kiegészít még egy éjszakai járat is. A vonatokon kerékpár szállítása is lehetséges. A menetidő közel 7 óra.

Budapest Prága repülővel

Prága repülővel is könnyen megközelíthető. A cseh nemzeti légitársaság napi járatai mellett a Ryanair is indít heti öt járatot a cseh és a magyar főváros között október 29-től. A menetidő kb. 1 óra. A városba történő bejutáshoz a hasznos információkat itt gyűjtöttük össze: Prága reptérről a városba.

Budapest Prága busszal

Buszjáratból van a legtöbb a két főváros között, a buszjegyek árai hasonlóak a vonatjegyek áraihoz, érdemes több busztársaság kínálatát is megtekinteni. A buszút általában 7-9 órát vesz igénybe.

Prága látnivalói térképen. A számok mentén haladva akár be is lehet járni a cikkben említett helyeket.