Knósszoszi palota: 19 érdekesség

Knósszosz Kréta legnagyobb bronzkori épületegyüttese, Európa legrégebbi városa, ami feltehetően az egykori Minószi civilizáció politikai és vallási központja volt. A sziget egyik legérdekesebb történelmi helyszíne a Knósszoszi palota, Kréta legfontosabb látnivalója, amit turisták százezrei keresnek fel évente. Kedvcsinálóként összeszedtünk néhány érdekességet róla, valamint néhány hasznos információt, amelyek jól jöhetnek a meglátogatásakor.

Knosszoszi palota érdekességei

• Knósszosz Kréta északi partjának közelében, a modernkori Hérakliontól délre található.

• Knósszosz egy gazdag város volt, ahol fénykorában 50.000 ember élt.

• I.e. 2000 körül kezdődött az építkezés a sziget uralkodójának megrendelésére, aki szeretett volna egy fényűző rezidenciát a Knósszosz melletti Kephala dombon. A monumentális kőoszlopokra épült palota elkészülte után a város és a sziget központja lett. Ebben az időszakban más városokban is épültek hasonló paloták, de egyik sem volt ilyen hatalmas. Egyedülálló látvány lehetett, olyan, amilyenhez foghatót nem láttak még Krétán. Úgy is szoktak hivatkozni rá, hogy első az egyenlők között.

• Bár eltelt azóta jónéhány év, még ma is sok megválaszolatlan kérdés van Knósszosz történetét, és a benne élők életét illetően.

• Nem egyértelmű, hogy mikor épült az a verzió, melynek romjait feltárták, az első palota ugyanis i.e. 1700-ban nagy valószínűséggel leomlott egy földrengés miatt, és romjaira új, nagyobb épületet emeltek. Kérdéses azonban, hogy milyen mértékben sérült az úgynevezett Első Palota, egyes történészek szerint ugyanis lehetséges, hogy egy része megmaradt, és nem kellett teljesen újjáépíteni, csak renoválni a sérült részeket. Később a Thira (mai Santorini) szigetén kitört vulkán nyomán keletkezett szökőár, majd egyéb természeti katasztrófák is megrengették Knósszosz palotáját, ezért sok a bizonytalanság, hogy az ásatások során feltárt romok pontosan mikor épülhettek.

• Ahogy a Mínoszi civilizáció helyét átvették a mükénéiek, úgy Knósszosz is veszített szerepéből, i.e. 1300 körül már lakossága nagyrésze elhagyta, majd az ezt követő évszázadokban maga a palota is teljesen feledésbe merült, állapota leromlott, és csak a 19. században vált újra érdekessé, amikor görög, majd brit régészek is ásatásokba kezdtek a területen.

• Sokáig azt hitték, hogy mükénéi kupolasírok maradványait találták meg, de Arthur Evans brit régész rájött, hogy a leletek még régebbi civilizáció emlékei lehetnek, ezért meg is vásárolta a területet, és a 20. század elején intenzív ásatásokba kezdett. Eredetileg csak 1 évre tervezett, de végül annyira sok mindent sikerült feltárni, hogy végül 30 évig dolgozott rajta, több részletben teljesen restaurálta, újjáépítette a Knósszoszi palotát.

• Az oxfordi régész restaurációs tevékenysége alapos, de sok szempontból megkérdőjelezhető volt. Ő négy korszakra osztotta a minószi civilizációt, és az egész restauráció a saját teóriájának megfelelően zajlott, így – történészek szerint – valószínűleg olyan elemeket is beépített, melyek az ókorban nem léteztek vagy biztosan nem úgy néztek ki. Ennél nagyobb gond, hogy olyan technikákat is alkalmazott a restauráció során, amivel kárt tett a feltárt épületekben.

• Knósszosz egyik legkülönlegesebb tulajdonsága az, ahogy leleményes építészeti technikákkal megoldották a belső terekben a fény bejutását és minél jobb kihasználását. Ennek fontos eleme volt az, hogy alabástromlapokkal fedték be a falakat. Evans azonban cementet használt a restauráció során, ezzel korrigálta a felületeket, amin azonban nem tükröződik úgy a fény, és az eredeti felületek tartósságának is árt, így amióta erre rájöttek a régészek, lézeres technológiával próbálják eltávolítani a felvitt cementréteget.

• A királyi rezidenciaként és szakrális szertartási központként jegyzett Knósszoszi palota mérete közel 20.000 négyzetméter, ekkora területet foglal el.

• Az újjáépítések során soha nem bontották le a már meglévő épületek maradványait, így végül egy hatalmas, bonyolult épületrendszer jött létre, 1300 helyiséggel és óriási, 1500 négyzetméteres udvarral.

• A palota kifejezés – az előzőekben írtak miatt – nem is fedi igazán az épületegyüttes funkcióját. A privát lakrészek, a trónterem és személyes rezidenciák mellett utak, terek, raktárak, üzletek, közösségi helyiségek is voltak benne, így valójában nem egyszerűen palotaként, hanem egy kisebb városhoz hasonlóan működött.

• Valószínűleg az épületrendszer bonyolultsága miatt keletkezhetett Minótaurusz legendája, amely szerint Minósz király parancsára lett zegzugos a palota, azért hogy el tudja ott rejteni szörnyszülött, bikafejű, embertestű fiát, Minótauruszt. A mitológiából ismert történet szerint a szörnyet Thézeusz győzte le, aki Minósz király lánya, Ariadné fonalának segítségével ki is jutott a labirintusból.

• Mészkőből épült a palota, a falakat pedig alabástrom lapokkal burkolták.

• Rendkívül fejlett, ötletes építészeti megoldásokat használtak a palota építése során. A belső terek szellőztetése és világítása terén is igaz volt ez, de mai szemmel nézve a legérdekesebb mégis az, hogy a királynő mosdójában már akkor vízöblítéses toalett volt kialakítva.

• Jellegzetes, sok helyen visszatérő elem a kerek, fejjel lefelé fordított ciprustörzsekből készült vörösre festett oszlopok használata. Az oszlopok tetején lévő kerek oszlopfők támasztották alá a födémszerkezetet.

• A fontosabb helyiségek falait kezdetben színes kövekkel, később domborművekkel, színes falfestményekkel díszítették. A dombormű freskókat gipszből készítették, majd színes állatokat, virágokat, városi jeleneteket ábrázoló képeket festettek rájuk, melyek alapján arra lehet következtetni, hogy pezsgő, derűs életet éltek a knósszosziak.

• A hatalmas, központi helyen kialakított, lelátókkal rendelkező udvaron nemcsak vallási rendezvényeket tarthattak, hanem például bikaugratást is, amit a Knósszoszi palota leghíresebb freskója is ábrázol.

• Az ásatások során több mint 4000, rendkívüli alapossággal kifaragott pecsétnyomót is találtak a régészek. A zömében állatokat (főleg bikákat) és hajókat ábrázoló pecséteken olyan precíz a vésés, hogy nem tartják kizártnak a történészek, hogy készítésük során valamiféle nagyítólencsét használtak.

Knosszoszi palota belépő

A Knosszoszi palotába a helyszínen a belépő 18 EUR felnőtteknek, a 25 év alattiaknak ingyenes. Érdemes lehet idegenvezetőt is igénybe venni, aki sok érdekességet tud megosztani a helyről. Ha szeretnénk elkerülni a sorbanállást a napon, akkor elővételben, online lehet venni olyan jegyet is, amellyel soron kívül mehetünk be a palotába: Belépőjegy soron kívüli bejutással

Lehet kombinált jegyet is vásárolni, amellyel a palota mellett a Heraklionban található Régészeti Múzeumot is meg lehet még tekinteni.

Heraklion mindössze 6 km-re van Knosszosztól, így gyorsan megközelíthető, Chaniából viszont már 143 km-t kell megtenni, ha látni szeretnénk a műemléket. Heraklion kikötőjéből 15-20 percenként indulnak a helyi 2-es buszok, amelyekre 2 EUR a jegy egy útra.

Nyitvatartás

A Knosszoszi palota nyitvatartása mindennap egyforma, reggel 8 és este 20 óra között lehet meglátogatni. A látogatható területek többsége a szabadban található és sajnos árnyékos rész csak kevés van, ezért érdemes felkészülni a nyári napsütésre bőséges folyadékkal. A túra 1-2 órát vesz igénybe.

Knosszosz térkép

A térképen megjelöltük a palota bejáratát és a közeli Knósszoszi Régészeti Múzeum helyét is. Kréta többi híres helyéről ebben a cikkben írtunk: Kréta látnivalói egy csodálatos nyaraláshoz