Niagara-vízesés: 27 érdekesség [Plusz hasznos információk]

A Niagara-vízesés az egyik legnagyobb természeti látványossága Észak-Amerikának. Évente több millió turista keresi fel, hogy közelről is megtapasztalja a lezúgó víz látványát és hatalmas robaját. A következőkben igyekeztünk összegyűjteni minden érdekes információt a világ egyik leghíresebb vízeséséről.

Niagara vízesés érdekességek

• Hol található a Niagara vízesés? Az Egyesült Államok és Kanada határán van, de egyik ország sem „tulajdonosa”.

• A Niagara vízesés tulajdonképpen három vízesést takar: a Patkó-zuhatag a kanadai oldalon, az Amerika-zuhatag és a Menyasszonyi fátyol az amerikai oldalon van.

• Geológiai értelemben viszonylag fiatalnak számít a Niagara vízesés. „Csak” 12.000 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak idején alakult ki, ugyanannak a gleccserolvadásnak köszönhetően, ami az amerikai Nagy-tavakat is létrehozta.

• A tavak a Niagara két oldalán: Erie-tó és Ontario-tó. Az Erie-tó vize – egy nagy olvadás miatt – kiöntött, és egy meredek szakaszon zuhogott le, majd 100 méterrel alacsonyabban egy 10 km-es szakasz után – a gleccser által kivájt medencében – létrejött az Ontario-tó. Ez a meredek lejtős szakasz a Niagara-vízesés, a két tavat összekötő folyó pedig a Niagara-folyó.

• Az Erie-tóban eredő Niagara-folyó a vízesés előtt két ágra szakad, a kanadai oldalon van a 790 méter széles félkör alakú Patkó-zuhatag, az amerikai oldalon a 320 méter széles Amerikai-vízesés, a köztük lévő sziget pedig a Kecske-sziget.

• Korábban nagyon nagy volt a kereskedelmi hajók forgalma a folyón, és magánkézben volt a környék. A korabeli környezetvédelmi lobbi hatására azonban 1885-ben New York állam felvásárolta a Niagara környékét és Nemzeti Parkká nyilvánította azt.

• A Niagara a világ leghíresebb vízesése, ezért sokan azt hiszik, hogy egyben a világ legnagyobb vízesése is, pedig nem. Magasságát tekintve egyáltalán nem számít kiemelkedőnek, még az Egyesült Államokban sem, a Yosemita vízesés ugyanis nagyobb nála. Hogy milyen magas a Niagara vízesés? A Niagara 53 méteres, a Yosemita pedig 739 méteres. Világszerte is több mint 500 olyan vízesés van, amely magasabb a Niagaránál, a legmagasabb a venezuleai Angel-vízesés, ami 979 méter magas.

• Szélességét és vízhozamát nézve már valóban a legek közé sorolható, e tekintetben tényleg a Niagara a legnagyobb Amerikában. Percenként 168.000 köbméter víz ömlik le a vízesésen magas vízállás esetén, de még átlagos vízállás esetén is 110.000.

• A tetején kb. 40 km/óra sebességgel áramló víz magában a vízesésben helyenként 110 km/óra sebességgel zuhan le, mennydörgése még 50 km távolságból is hallható.

• A folyamatos, de nagyon lassú erózió miatt apránként elmozdul a vízesés. Évente kb. 30 cm-t hátrál, 12.000 év alatt több kilométert mozdult el, és bár ma már próbálják lassítani a folyamatot, pár ezer év alatt összeérhet a tóval.

• Volt két eset, amikor megállt a vízesés. 1848-ban egy hatalmas jégtömb akadályozta a vízáramlást, ezért 30-40 órán át nem folyt le a víz. 1969-ben szándékosan, komoly mérnöki munkával torlaszolták el egy rövid időre a vízesést, mert meg akarták vizsgálni, el lehet-e távolítani néhány hatalmas sziklát, de végül erre nem került sor, a természetre bízták, a „lezárást” pedig feloldották. Maga az akció is nagy szenzáció volt, emberek tízezrei utaztak a Niagara-vízeséshez, hogy lássák, milyen az, amikor le van zárva.

• A három közül az Amerikai vízesés vízhozama a legkisebb, ezért ez az, amely be tud fagyni tartós fagy idején.

• 1912-ig volt lehetőség arra, hogy télen a befagyott jégen, gyalogosan közelítsék meg az emberek a vízesést. A 19. században olyan is volt, hogy egyszerre több ezer ember állt a Niagara előtt a jégen, ezt azonban 1912-ben betiltották, mert 3 ember meghalt, amikor beszakadt alattuk a jég.

• 1885-ben Nikola Tesla és George Westinghouse itt, a Niagara vízesésnél építette meg az első vízierőművét. Napjainkban 4-5 millió kilowatt elektromosságot termel a vízesés naponta, ami közel 4 millió otthon energiaellátását fedezi.

• Évente 9-10 millió látogató keresi fel a Niagara-vízesést.

• A 17. században európai utazók vitték hírét a vízesésnek. Ilyen volt például Louis Hennepin francia szerzetes is, aki útleírásában megírta, milyen fantasztikus a „Mennydörgő Víz”. Ezt az elnevezést még az indiánok használták a Niagara-vízesésre, és ez a válasz arra a gyakori kérdésre is, hogy mit jelent a Niagara vízesés neve magyarul. A 19. században Charles Dickens is katartikus élményként élte meg a Niagara meglátogatását, azt írta róla, hogy úgy érezte, soha nem volt közelebb a Mindenhatóhoz.

• Már 1846-ban elindult az első hajós túra a Niagarán. Egy bárkához hasonló hajón közel 100 embert tudtak szállítani, ezzel keltek át az amerikai-kanadai határon. Hamar rájöttek, hogy ez a turisták számára is érdekes lehet, így 1848 óta már erre is van mód. A mai napig úgy hívják ezt a klasszikus túrát, ahogy már az elsőt is a 19. században: „Maid of the mist”.

• A parti sétához és a hajós túrához a látogatók esőköpenyt és – ha szükséges – szivacsos cipőt kapnak a helyszínen, hogy a hatalmas párafelhőben ne ázzanak bőrig és ne csússzanak el a néhol meredek, csúszós lépcsőkön.

• A kanadai oldalról lehet a legjobban élvezni a látványt, ezért ott számos kilátótorony épült. Ilyen például a 160 méter magas Skylon-torony is, ami 1965-ben épült fel és ahonnan a legszebb a kilátás a Niagara-vízesésre.

• Este színes reflektorokkal világítják meg a Niagara-vízesést, ami szintén nagyon különleges élmény a kanadai oldalról nézve.

• A szokásos esti fényjáték mellett bizonyos ünnepek, ügyek előtt tisztelegve is ki szokták világítani a Niagara-vízesést, ahogy az Empire State Buildinget vagy az Eiffel-tornyot is. Többek között magyar színekben is pompázott már.

• Ma már számos egyéb és extrém lehetőség is van a Niagara-vízesés megtekintésére, így például helikopterrel vagy akár egy 670 méter hosszú zip-line-on lecsúszva is meg lehet nézni.

• Több mint 200 éve a Niagara a világ Nászút-fővárosa. Már a 19. század legelején volt olyan pár, aki a Niagara vízeséshez ment nászútra, és ez a mai napig így van, rendkívül népszerű a nászutasok körében. Az ontarioi turisztikai irodában még Nászutas Oklevelet is lehet igényelni, amit aztán a Niagara-vízesés település polgármestere hitelesít.

• Tilos ugyan, de mindig vannak vakmerő emberek, akik a rendszert kijátszva próbálnak valami látszólag nagy tettet végrehajtani a Niagaránál. 1829-ben Sam Patch volt az első, aki leugrott a vízesésről.

• Többen is voltak, akik hordóba bújva gurultak le a vízesésen, több-kevesebb sikerrel. Az első ilyen próbálkozó 1901-ben egy 63 éves tanárnő volt, ő kisebb sérülésekkel megúszta, de az évek során sajnos volt olyan is, aki belehalt az akcióba.

• Halak is élnek a Niagara vizében, és le is zuhannak az árral. Nagyjából 90 százalékuk túl is éli a zuhanást.

• 2012-ben Nik Wallenda egy kifeszített kötélen kelt át a Niagara-vízesésen, ő ezt az amerikai hatóságok engedélyével tette (még a TV is közvetítette), és bár a kanadai hatóságok hezitáltak, végül ők is rábólintottak. A hajmeresztő akciót a Niagarán életüket vesztett emberek emlékének ajánlották.

Niagara vízesés térkép

Az alábbi térképen bejelöltük az egyes zuhatagokat, a főbb kilátópontokat és a hajós túrák kikötőjét. Az egyes pontok mögötti elnevezések, részletek a térkép bal felső sarkában lévő pici nyílra vagy a pontokra történő kattintással hívhatók elő.