Felsorolni is lehetetlen, mik azok a varázslatos prágai látnivalók, amelyek a cseh fővárosba kiránduló turistában biztosan nyomot hagynak örök emlékként, ezért összeállítottunk egy listát (a cikk alján térképpel kiegészítve), amely egy néhány napos prágai utazásra elegendő látnivalót tartalmaz, így biztosan nem marad ki semmi fontos.
Akik már jártak Prágában, biztosan visszatérnének bármikor. A kontinentális éghajlatú főváros méltán nevezhető Európa egyik ékszerdobozának, amelyet kevéssé sújtottak a világháborúk és központját az UNESCO világörökségi listájára vették több mint tíz évszázaddal korábbra visszarepítő, ma is épségben álló nevezetességeivel együtt.
Károly-híd
A Moldva folyót átkaroló első híd, amely egyben Európa egyik legrégebbi hídja is, először fából, majd kőből épült, de 1342-ben elvitte a jeges ár. Újjáépítésével ekkor IV. Károly német-római császár Peter Parler német építészt bízta meg. A mai Károly-híd a 14. sz. második felében épült, végül 1402-re készült el teljesen.
A hídon átkelőket 30 darab, barokk stílusban készült szoboralak kíséri. Az 516 méter hosszú és 10 méter széles híd a prágai Óvárost köti össze a Kisoldalnak nevezett városrésszel.
Prága szállás
A hatalmas kínálatnak köszönhetően nagyon könnyű szállást találni Prágában, de ha a csúcsidőszakokban, iskolai szünetekben akarunk utazni, akkor érdemes jó előre lefoglalni. Az igényeinknek leginkább megfelelő szállás kiválasztásában jól jöhet szálláskereső partnerünk weboldala, ahol többféle szempont szerint lehet szűrni a lehetőségeket, így biztos, hogy végül a számunkra legjobb szállást a legjobb áron foglalhatjuk. Keresek egy jó ajánlatot!
Prága folyója
Prága folyója, a délről észak fele áramló Moldva (Vltava) lüktető ere a városnak, 31 km hosszan kanyarog a városon át, köré épült egész Prága az évszázadok során. Egyik oldalán az Óváros és az Újváros nyüzsgése vonzza a turistákat, másik oldalán a vár magasodik a domb tetején.
Prága folyóját összesen 18 híd íveli át. Leghíresebb hídja, a Károly-híd mellett érdemes elsétálni a műemlékké nyilvánított Svetopluk Cech-hídhoz is, amely Csehország legdíszesebb szecessziós hídja, és különleges a Légió-híd is, ezen keresztül lehet megközelíteni ugyanis a Moldva közepén álló Strelecky-szigetet.
A Moldva mellett sétálva számos gyönyörű, történelmi épületet találunk, de érdemes akár hajóra is szállni. Prága folyóján csodálatos kirándulásokon vehetünk részt, és a vízről is megcsodálhatjuk – akár esti fényekben is – a vár, a Károly-híd és a város páratlan látványát. A folyó partján remek éttermek is vannak, ahonnan szintén fantasztikus panorámában lehet részünk.
Programajánló: Esti városnéző sétahajózás a kivilágított Prágában
Különleges élmény lehet az egész napos városnézés végén elmenni egy hangulatos hajótúrára, és megnézni a kivilágított Prágát egy új szemszögből. Az 50 perces kiránduláson a hajó többek között elhalad a Károly-híd alatt, a prágai vár és a Kampa-sziget előtt is. Az út alatt 9 nyelven hallgathatjuk meg az egyes látnivalókról szóló érdekességeket, illetve ingyenes WiFi is elérhető.
Részletek és időpont foglalása a sétahajózásra
A Kampa sziget
Ami Budapestnek a Margitsziget, az Prágának a Kampa-sziget. A Károly-hídról lépcsőn sétálhatunk le a csendes, fákkal, kertekkel, sok-sok zöld területtel borított pici, mindössze 2,5 hektáros szigetre. A Kisoldaltól a szigetet egy mesterséges csatorna, a Certovka, másnéven az Ördögárok, Ördög-patak választja el. A 15. századtól kezdve vízimalmokat és szárazföldi malmokat építettek a szigeten, amelyek közül néhány ma is látható.
Az épületek többsége a Károly-hídhoz közeli részen található, hangulatos, kiülős helyekkel, éttermekkel, szállodákkal. A szigeten végighaladva kisétálhatunk a Moldva folyó partjához is, majd a Kampa múzeumba is benézhetünk, ahol modern művészeti kiállításokat lehet megtekinteni. A szigetről a Károly-hídhoz közeli kisebb hídon is átsétálhatunk a Kisoldalra, ahol egyből a Lennon-fal fogad minket, amely John Lennon inspirálta graffitikkel és Beatles szövegekkel van tele.
Kisoldal
A Károly-híd felől a vár felé tartva sétálhatunk át a Kisoldalnak (Malá Strana) nevezett történelmi negyeden, amely már a 10. században lakott volt. Ez a rész a hangulata miatt a turisták egyik kedvenc célpontja, ugyanis a macskakővel kirakott dimbes-dombos utcákat, szűk sikátorokat színes házfalak kísérik, és nagyon sok jó étterem és söröző is található itt.
A városrész központja a Kisoldali tér, ahol a Szent-Miklós templom is látható. A helynek magyar vonatkozása is van, az itt található jezsuita rendházban lakott egykor II. Rákóczi Ferenc, amelynek emlékére egy táblát helyeztek el az épületen. Nagyon sok zöld terület és park is található Prágának ezen a részén, ahol sokkal nyugalmasabban sétálhatunk mint a város zsúfoltabb kerületeiben. A terület a cseh kormányzati központnak is helyet ad, itt található a parlament alsó- és felsőháza, több minisztérium és számos nagykövetség épülete.
Prágai vár
A Károly-híd mellett a Prágai vár (Prazsky hrad) az a prágai látnivaló, ahova minden turista biztosan ellátogat. A várfallal körbevett terület Európa legnagyobb várkomplexuma, a világ legnagyobb ősi vára, 570 méter hosszú és 130 méter széles. Korábban a cseh királyok székhelyének adott otthont, ma pedig többek között a cseh köztársasági elnök rezidenciája található itt.
A fantasztikus kilátás mellett több nevezetesség is található a várban, például a Szent Vitus székesegyház, a Szent György bazilika, az Arany utcácska, a Daliborka torony, a Mihulka lőportorony és a Lobkowitz-palota.
Online, előre megvásárolható olyan belépőjegy a várba, amely soron kívüli bejutást biztosít: Belépőjegy vásárlása útmutatóval, térképpel
Szent Vitus székesegyház
A Károly hídtól egy negyedórás sétára – a prágai várban – található a Szent Vitus székesegyház (egy kis lépcsőzésre is számítani kell, amiért kárpótol a kilátás), mely századokon át adott helyet a cseh királyok és királynők koronázási ceremóniájának, s nevezhetjük egészen nyugodtan magát a dómot is koronának: a Szent Vitus katedrális fejdíszként magaslik Prága felett, a város szinte minden pontjáról látható.
Királyi családi kriptaként és zarándokhelyként egyaránt funkcionál. Építését még a 14. században kezdték el IV. Károly uralkodása alatt, de többször jelentős sérülést szenvedett, így egészen a 20. századig kellett várni a befejezésére. A hosszú építési idő miatt a katedrális számos építészeti stílus jegyeit viseli magán. Ha a kilátást még magasabb szintre szeretnénk emelni, akkor érdemes felmászni a közel 100 méter magas harangtoronyba, ahonnan páratlan látványvban lehet részünk.
Arany utcácska
Sétánkat folytassuk a székesegyháztól 5 perces sétára fekvő Arany utcácskába (Zlatá ulicka). A szintén a várnegyedben lévő szűk utcában apró ablakokkal nézelődő színes házak sorakoznak. A 11 ház annyira kicsi, mintha mesebeli törpéknek készültek volna, de a valóságban eredetileg a várvédők számára épültek a 16. században, és a helyhiány miatt lettek ilyen picik.
Az elnevezés eredete nem teljesen egyértelmű. Az egyik legenda szerint azokról az alkimistákról kapta a nevét, akik itt laktak, és az arany előállításán dolgoztak. Egy másik történet szerint pedig arról a tudósról, aki a 19. században az egyik házikóban élt, és a házban kialakított apró laboratóriumában kísérletezgetett, de egy nap robbanás történt a házban. Az öreg tudóst egy kővel a kezében holtan találták, amelyről később kiderült, hogy aranyból volt.
Több híres ember is lakott a házakban az idők folyamán, például a 20. században egy rövid ideig a 22-es számú házban élt Franz Kafka író is. Manapság a házakban már kiállítások találhatók és különböző szuveníreket is lehet kapni.
Daliborka torony
A Daliborka-torony, a prágai vár északkeleti sarokbástyája, az Arany utcácska végén, a Szarvas-árok felett található. A torony 1496-ban épült, és bár eredetileg magasabb volt, egy tűzvész után csak 5 emelete maradt meg.
A kerek alaprajzú Daliborka-torony megépülése után a 18. század végéig börtönként működött. Neve is innen ered, az első rab neve volt ugyanis Kozojedi Daliborka, aki részt vett egy felkelésben és menedéket nyújtott egy lázadó jobbágynak, ezért halálraítélték. A legenda szerint kivégzésére várva, a börtönben megtanult hegedülni, zenéjével pedig elnyerte a prágai lakosok szimpátiáját, akik ételt, italt vittek neki, és ablaka alatt hallgatták muzsikáját, míg végül egyszer csak örökre elhallgatott a zene. Smetana Dalibor című operájában ezt a történetet zenésítette meg.
A Daliborka-torony ma is látogatható, kiállítást rendeztek be itt, mely a vártúra részeként tekinthető meg. Láthatunk korabeli börtöncellát és kínzóeszközöket is, és az a kötélcsiga is ki van állítva, amivel a rabokat leeresztették, a zárkákat ugyanis az alagsorban alakították ki, ahova kötélen engedték le a rabokat.
Mihulka lőportorony
A Mihulka-lőportorony a prágai vár legnagyobb ágyútornya. Helyén már a 13. században is állt egy bástya, azt azonban lebontották, amikor II. Jagello Ulászló kérésére 1485-ben felépítették az új tornyot. Eleinte így is hívták, hogy „új torony”, később aztán körbástya, „svéd laboratórium” és lőportorony néven is ismerték, míg végül a 19. században a Mihulka-torony név lett a végleges. Az elnevezés a kerek formájára utal, és onnantól kezdve több más, köralakú tornyot is Mihulka névre kereszteltek Csehországban.
A Mihulka-lőportorony 40 méter magas és 22 méter a belső átmérője, és bár ez a legnagyobb ágyútorony a várban, a vár védelmére soha nem használták. A 16. században titkos hadi laboratóriumot rendeztek be itt, 1541-ben azonban leégett. Újjáépítése után egy ideig építője, a híres harangöntőmester, Tomas Jaros élt benne, később alkimisták használták, majd lőporraktár volt a Mihulka-toronyban. A 18. században felrobbantották, és ismét újjá kellett építeni, ezután hosszú ideig a vár sekrestyése élt benne.
Az 1980-as években múzeumot alakítottak ki benne, ami ma is látogatható önállóan vagy a vártúra részeként is.
Hop-on hop-off turistabusz és hajó Prágában
A legtöbb európai nagyvárost bejárhatjuk városnéző buszokkal, a prágai Hop-On Hop-Off szolgáltatást viszont kiegészítették úgy, hogy az emeletes, nyitott buszok használata mellé jár egy 55 perces hajós kirándulás is, így a vízről is megcsodálhatjuk a várost. Természetesen a buszokról annyiszor szállunk le és fel a látnivalók felfedezéséhez, ahány alkalommal csak szeretnénk. A buszokon ingyenes audioguide elérhető 17 nyelven, köztük magyarul is.
További részletek és jegy vásárlása: Hop on hop off Prága
Wallenstein palota és kert
A Wallenstein palota egy barokk stílusú palota, ami Prága egyik leghangulatosabb városrészében, a Kisoldalon (Malá Strana) található.
A palotát az 1600-as években Albrecht von Wallenstein gazdag arisztokrata és katonai parancsnok építtette, aki a harmincéves háború során aratott sikerei miatt vált híressé és a császár kedvencévé. Becsvágya azonban a veszte lett, többre vágyott a kapott címeknél, és a császár háta mögött az ellenséggel tárgyalt, ami miatt végül megölték.
Jelenleg a Cseh Szenátus székhelye, ezért belső részei csak ritkán látogathatóak, a Wallenstein palota kertje azonban igazi kis ékszerdoboz a turisták számára. Barokk szobrok, szökőkút, bájos tó, sövénylabirintus és egy gyönyörű freskókkal díszített pavilon is van az elegáns kertben. Szép időben még akár pávákat is láthatunk itt, a pavilonban pedig akár egy színházi előadást is meg lehet nézni.
Hradzsin
A Hradzsint legtöbbször úgy emlegetik, mint Prága történelmi városrésze, a prágai várnegyed, ami egyben Európa legnagyobb várkomplexuma, bár precízebb elhatárolás alapján a vár és a Hradzsin két külön városrész, az utóbbi a vártól északra és nyugatra terül el.
A Hradzsin a 14. században alakult ki, amikor Luxemburgi János jobbágyokat telepített erre a helyre, hogy ők lássák el az akkor már több évszázada ott lévő vár körüli munkákat. Akkor még Várnagy vezette a Hradzsint, és csak egy híd kötötte össze a várral, a két városrész között árok volt.
Később az egykori jobbágyvároska egyre nagyobb lett, az 1541-es tűzvészben azonban a vár nagyrésze leégett. Az újjáépítések után nem sokkal szabad királyi városi rangot kapott a Hradzsin, 1784-től pedig az egyesített Prága részévé nyilvánították.
Ma a várral együtt a Hradzsin is népszerű turistalátványosság, gyönyörű paloták, templomok, palotakertek, csodálatos panoráma és több egyéb szobor mellett a Kolozsvári-testvérek által készített Szent György szobor is itt van, ami a középkori Magyarország művészetének egyik remekműve.
Óvárosi hídtorony
A Károly-híd óvárosi végén áll a gótikus stílusban épült Óvárosi hídtorony. A hídhoz hasonlóan a tornyot is Peter Parler tervezte a 14. század végén. Az óváros felőli homlokzat lentebb elhelyezkedő szobrai Szent Vitust (középen), IV. Károlyt és fiát, IV. Vencelt ábrázolják.
A kapunyílás felett annak a tíz országnak a címere látható, amelyek felett uralkodtak. Legfelül pedig Szent Adalbert és Zsigmond császár szobra áll. A háromszintes, 64 méter magas torony eredetileg védelmi célokat szolgált, de ma már turistalátványosság, legfelső szintjéről élvezhetjük a prágai kilátást.
Klementinum
Prága óvárosában, a Károly-híd közelében található a Klementinum épületegyüttese. A barokk stílusú épületekből álló Klementinumban a Nemzeti Könyvtár működik, melynek gyűjteménye több mint 6 millió könyvből áll. Ez a világ egyik legszebb könyvtára, barokk terme a hatalmas földgömbökkel, csodálatos freskóival és lenyűgöző könyvespolcaival a mai napig ámulatba ejti a látogatókat. Bár turistaként épp csak az ajtóból lehet megnézni, az is nagy élmény.
A Klementinum története a 11. században kezdődött, akkor épült az első épület (egy templom) Szent Kelemen pápa tiszteletére. A 16. században indult aztán igazán fejlődésnek, itt jött létre ugyanis a Jezsuita kollégium. Folyamatosan bővült, szépült a Klementinum, végső formáját a 18. század végére nyerte el. Mária Terézia nyilvános egyetemi könyvtárrá nyilvánította a Klementinumot, majd később Nemzeti Könyvtár lett belőle.
A Klementinum fontos szerepet játszott a matematika, csillagászat és meteorológia fejlődésében is, számos értékes tudományos eredményt értek el az itt élő, életüket a tudományoknak szentelő jezsuiták és egyetemi tanárok. 1722-ben épült meg a 68 méter magas Csillagászati Torony, és vele egy időben létrejött a Matematikai Múzeum is. A torony a mai napig áll, a múzeum azonban már nincs meg, gyűjteményének jelentős része más intézményekhez került.
A Klementinum vezetett túrák keretében látogatható, a 45-50 perces túrán a barokk könyvtártermet, a Meridián csarnokot és a Csillagászati tornyot tekinthetjük meg, ez utóbbi kupolájából megcsodálhatjuk a Prága városára nyíló kilátást is. Érdemes a jegyet előre megváltani, mert a szűk kapacitás miatt gyorsan betelnek általában az időpontok. További részletek és jegyvásárlás
Rendszeresen tartanak a Klementinumban klasszikus és jazz koncerteket, valamint különböző fesztiválokat is.
Óvárosi tér
A Károly-hídtól a másik irányba indulva az Óvárosban találjuk magunkat, melynek központja az Óvárosi tér, és csak néhány perc sétára van a hídtól. A hatalmas tér mai formája I. Vencel cseh király uralkodása alatt, 1230 körül alakult ki. A teret színes épületek veszik körül, amelyek között gótikus, barokk és reneszánsz stílusban épült látnivalót egyaránt találunk.
A térre beérve először a Városháza épületével találkozunk (a toronyból szép kilátás nyílik a környékre), amelynek oldalán látható a látványos csillagászati óra, az Orloj. A tér közepén áll Husz János, a huszitizmus alapítójának óriási szobra, amelyet máglyahalálának 500. évfordulóján, 1915-ben lepleztek le. A szobor egyébként már 1906-ban elkészült, de bemutatásával meg akarták várni az évfordulót. Husz János mellett parasztok és bujdosó husziták is szerepelnek az alkotáson.
A tér másik oldalán közvetlenül a teret lezáró épületek mögött magasodik a háromhajós gótikus templom, a Tyn templom. A teret elhagyva érdemes betérni a környező szűk utcákba is.
A leglátványosabb prágai látnivaló: az Orloj
Az Óvárosi tér leghíresebb látnivalója az Orloj, amely egy ma is működő csillagászati óramű. A lenyűgöző méretű szerkezet nemcsak az időt mutatja, hanem a hónapok és az évszakok mellett a Nap és a Hold mozgását, valamint az állatöv jegyeit is. Ablakaiban 1597 óta mindennap reggel 9 és este 9 között óránként látványos bábjáték zajlik, az apostolok és más figurák vonulásával. A bábjátékra rengeteg turista szokott összegyűlni, ezért érdemes egy kicsit hamarabb érkezni.
Vencel tér
Az Óvárosi tértől kb. 10 percre található a Vencel tér, amelyen az ország védőszentjének, Szent Vencelnek a lovas szobra látható, mögötte pedig a Nemzeti Múzeum épülete. Az új városrészben található téren a középkorban lóvásárokat tartottak, de a történelem során több jelentős esemény helyszíne is volt.
Itt gyújtotta fel magát 1969-ben a prágai tavasz leverése elleni tiltakozásul két diák, és itt voltak a legnagyobb tömegdemonstrációk 1989-ben, a bársonyos forradalom idején. Ma sugárút fut a tér két oldalán, a turistákat éttermek, szállodák, sörözők várják a nyüzsgő tér közelében.
Vysehrad városrész
A Vysehrad Prága történelmi városrésze, mely a Moldva partján található egy 42 méter magas dombon. A domb tetején lévő 9-10. századból származó erőd egy ideig királyi székhely volt, de IV. Károly idején elveszítette ezt a rangját, a husziták idején pedig kifosztották, és egy részét le is rombolták. A 17. században a Habsburgok kiképzőközpontot hoztak itt létre.
A ma már történelmi emlékhelyként jegyzett Vysehrad városrész Prága egyik népszerű látnivalója. A szép panoráma és a belváros zajával szembeni nyugalom mellett a turisták a neogótikus stílusú Szent Péter és Pál-templom és a mellette található sírkert miatt keresik fel ezt a városrészt. Itt nyugszik a cseh kultúra és művészvilág számos fontos személyisége, többek között Smetana, Dvorak és Mucha is.
Legó múzeum (Museum Lega)
Legórajongók számára kihagyhatatlan program a prágai Legó Múzeum meglátogatása. A múzeum anyaga egy hatalmas, folyamatosan bővülő magángyűjteményből jött létre, ami sok-sok érdekes, különleges, ritkaságnak számító Legóból áll.
A több mint 300 m2-es, 3 emeletes múzeum kicsik és nagyok számára is tartogat érdekességeket. A múzeum minden évben új készletekkel, építményekkel bővül. A kiállított Legók között egy 1948-ból származó készlet is van.
Milos Krecek magángyűjteménye még ennél is több Legóból áll, a prágai Legó Múzeum mellett ugyanis 4 másik múzeuma is van Csehországban, melyekben összesen 6700 készlet van kiállítva. A múzeumban játszósarok is ki van alakítva, ahol mi magunk is Legózhatunk, a boltban pedig akár a Limited Edition Legókat is be lehet szerezni.
Táncoló ház
A Moldva óvárosi partján áll ez a különleges épület, ami egy igazi modern kedvenc Prága látnivalói között. A Táncoló ház néven emlegetett emblematikus épület a Nationale Netherlanden biztosítótársaság és bank megrendelésére épült fel az 1990-es években. A cég egy innovatív, formabontó székházat szeretett volna, és bár a foghíjtelek mérete nagy kihívást jelentett a tervezés során, sztárépítészeket (Frank Gehry és Vlado Milunic), teljes művészi szabadságot és korlátlan költségvetést biztosított a projekthez, így 1996-ra el is készült az épület.
Korábban a szomszédban élő egykori aktivista, majd köztársasági elnök Vaclav Havel is látott potenciált a második háború bombatámadásai óta üresen álló területben, ő egy kulturális központot képzelt el ide akkoriban, a 80-as években azonban még nem talált ehhez befektetőket.
A turisták elsősorban kívülről szokták megcsodálni a Táncoló ház épületét, belsejében főleg irodák vannak, de van egy galéria és egy étterem is, így aki mindenképpen szeretne bejutni az épületbe, megteheti.
A prágai zsidónegyed – Josefov
A prágai zsidónegyed az Óváros és a Moldva között terül el, és Josefov néven ismert. II. József tiszteletére kapta ezt a nevet, ő volt ugyanis az, aki sokat tett a zsidókat érő diszkrimináció csökkentéséért. Az egykor rendkívül zsúfolt, több mint 150.000 ember által lakott zsidónegyed épületeinek nagy részét a 19. század végén lerombolták, mert már teljesen élhetetlen volt. Helyére párizsi mintára Art Nouveau épületeket építettek, a régi zsidónegyedből ma már csak a városháza épülete, 6 zsinagóga és a zsidótemető maradt meg.
Itt található Prága egyik híres látnivalója, a Régi-új Zsinagóga (Staronová synagoga). A 13. században épült zsinagóga azért viseli ezt a furcsa nevet, mert bár eredetileg Új-zsinagóga volt a neve, később épült mellette egy másik zsinagóga, ami újabb volt, ezért ezt átnevezték Régi-új Zsinagógára. Ez a világ legrégebb óta működő zsinagógája, a második világháborús német megszállás éveit kivéve a 13. század óta működik.
A legenda szerint itt, a Régi-új Zsinagóga padlásán rejtették el Gólemet, az agyagból gyúrt hatalmas teremtményt. (Gólem történetét ld. lentebb.)
A prágai zsidónegyedben járva feltétlenül útba kell ejteni a Spanyol zsinagógát is, ami nemcsak a város, de egész Európa egyik legszebb zsinagógája is egyben. Az Alhambrára emlékeztető prágai Spanyol zsinagóga 1868-ban épült, mór stílusban, belsejében a cseh zsidók történetét bemutató modern kiállítás látható, és remek akusztikája miatt koncerteket is rendszeresen tartanak itt.
A zsidónegyedben található a város egyik leglátogatottabb nevezetessége, a prágai zsidó temető is, ahol több mint 12.000 síremlék áll. Ez az egyik legrégebbi zsidó temetkezési hely a világon, a legkorábbi síremlék 1436-ból származik, és közel 350 éven át használták, az utolsó temetést 1787-ben tartották. Bár az évszázadok során többször is bővítették, még így sem volt elég a hely, ezért egymás fölé temetkeztek. Valójában a síremlékeknél jóval több, 100.000 ember nyugszik itt.
Itt van eltemetve a Gólem-történetből megismert Löw rabbi is, az ő sírköve a leghíresebb a zsidótemetőben. Úgy tartják ugyanis, hogy ha a sírkő repedéseibe cédulára írt kívánságokat rejtünk, akkor az teljesülni fog.
Petrin kilátótorony – Petrínská rozhledna
A Moldva folyó partján, a Petrin dombon áll a Petrin-kilátótorony, amit a párizsi Eiffel-torony kistestvérének is tartanak. A 19. század végén épült, miután a párizsi világkiállításon járva megtetszett az Eiffel-torony néhány prágai turistának, és elhatározták, hogy saját városukban is építtettnek egy hasonló tornyot. 1891-re el is készült a Petrin-torony, és a mai napig fogadja a panorámára kíváncsi látogatókat.
Maga a torony jóval kisebb, mint francia rokona, de a 63,5 méter magas Petrin-torony egy 327 méter magas dombon áll, így összességében magasabban van a teteje, mint az Eiffelnek. A Petrin-kilátóból csodás kilátás nyílik a városra, szép időben érdemes ide felmászni.
Lifttel is fel lehet menni vagy akár lépcsőn is: 299 lépcsőt kell megmászni a tetejéig.
A Petrin-domb és környéke egyébként is remek kirándulóhely, így a torony felkeresése mellett akár egy egész napot is el lehet itt tölteni. Van csillagvizsgáló, tükörlabirintus egy bájos kis kastélyban, de egyszerűen csak piknikezni, sétálni vagy akár bárokban üldögélni is jó itt. Kellemesen ki lehet szakadni a belváros zsúfoltságából.
Gólem legendája
Aki turistaként megjárta a várost vagy még csak tervezgeti az utazást, az biztosan találkozott, találkozik Gólem nevével. A hatalmas agyagfigurát a prágai közösség népszerű és megbecsült alakja, Lőw rabbi teremtette a 16. században a helyi zsidóság védelme érdekében. A rabbi egy varázserejű papírral, amelyet a figura szájába helyezett, életre is keltette Gólemet, aki a prágai utcákat járva a hazugságok, csalás, erkölcstelenség jeleit kutatta és ezek megfékezésén fáradozott.
Amikor a rabbi ezt a cédulát kivette a lény szájából, az emberi mivoltát vesztve egyszerű agyagfiguraként pihente ki harca fáradalmait szombatonként. A legenda szerint a rabbi egy alkalommal elfelejtette kivenni Gólem szájából a varázserejű papírdarabot. A lény fellázadt és elszabadult, majd eltaposott mindent, ami az útjába került. A rabbi ekkor éppen istentiszteletet tartott, amelyet megszakított, hogy megfékezhesse a pusztító szörnyet, majd visszatért a zsinagógába, és újra belekezdett a 92. zsoltárba, amelyet félbehagyott. Azóta ezt a részt minden alkalommal kétszer olvassák fel.
+ 1 prágai látnivaló: a Strahov stadion
Ha marad még időnk, akkor látogassuk meg az 1930-as években épült gigantikus Strahov stadiont. Prága ugyanis a világ legnagyobb arénájával büszkélkedhet, amelynek belseje akkora, hogy 9 focipálya fér el benne (nem elírás). Bár a sportlétesítmény már rég nem tölti be eredeti szerepét, és a lelátók többsége használhatatlan, de a hatalmas kiterjedésű, egykor 250.000 főt befogadni képes stadion játékterét ma is használják.
Úgy érezheti az ember, Prágának minden apró darabja, szeglete érdekes mesét tudna mondani. Ha kedvet kaptunk a prágai nevezetességekhez, akkor közvetlen repülőjárattal, autóval, vonattal vagy busszal utazhatunk el Csehország fővárosába. A prágai tömegközlekedés nagyon jól van kialakítva, kevés sétával és átszállással el lehet jutni a legtöbb helyre. Részletek a jegytípusokról, árakról a következő cikkünkben olvashatók: Tömegközlekedés Prágában
Budapest Prága vonattal
Prága vonattal érhető el a legkönnyebben Budapestről, a MÁV-nak napi hat járata közlekedik Prágába a Keleti pályaudvarról, amelyet kiegészít még egy éjszakai járat is. A vonatokon kerékpár szállítása is lehetséges. A menetidő közel 7 óra.
Budapest Prága repülővel
Prága repülővel is könnyen megközelíthető. A cseh nemzeti légitársaság napi járatai mellett a Ryanair is indít heti hét-kilenc járatot a cseh és a magyar főváros között. A menetidő kb. 1 óra. A városba történő bejutáshoz a hasznos információkat itt gyűjtöttük össze: Prága reptérről a városba.
Budapest Prága busszal
Buszjáratból van a legtöbb a két főváros között, a buszjegyek árai hasonlóak a vonatjegyek áraihoz, érdemes több busztársaság kínálatát is megtekinteni. A Budapest Prága távolság 550 km, általában 7-9 órát vesz igénybe. Megnézem a FlixBus járatait!
Prága látnivalói térképen
Prágában számos látnivaló található, ezek közül a leghíresebbek, legnépszerűbbek elhelyezkedése látható a térképen. A térkép bal felső sarkában lévő nyílra kattintva jönnek elő a sorszámok mögötti elnevezések, részletek. A számok mentén haladva akár be is lehet járni a cikkben említett helyeket.
Szállást keres? Partnerünk kínálatában világszerte több ezer szállás között lehet válogatni, és több szempont szerint lehet szűrni, így biztos, hogy végül a számunkra legjobb szállást a legjobb áron foglalhatjuk le. Próbálja ki!
Booking.com
