A magyarországi fapados történelem

Az Egyesült Államokban a 70-es évek elején, Európában a 90-es évek második felében indultak az első alacsony költségvetésű (low-cost ) légitársaságok. 2003 tavaszán végre Magyarországra is megérkezett az első fapados járat. Ezzel kezdetét vette az Európa más területein már nagy tetszést aratott utazási forma hazai sikertörténete.

Egy évtizeddel ezelőtt tették lehetővé a jogi körülmények, hogy Nyugat-Európa egén megjelenhessenek az első diszkont légitársaságok – a Ryanair és az easyJet, amelyek azóta is magasan kiemelkednek a többiek közül – és további hét évet kellett várni arra, hogy Magyarországon is landolhasson a repülést forradalmasító üzleti modell első képviselője.

Az úttörő szerep a skandináv SAS által alapított Snowflakenek jutott, amely 2003. április 12-én Stockholmból indította első járatát Budapestre. Nem kellett sokat várni a második szereplőre, egy hónappal később, május 22-én a Lufthansa és az Eurowings érdekeltségi körébe tartozó Germanwings kezdte meg magyarországi működését a Köln/Bonn-Budapest járat megnyitásával. A kölni járat sikerét látva szeptember 15-én a társaság a stuttgarti bázisáról is elkezdett repülni a magyar fővárosba.

A SkyEurope volt az első olyan fapados légitársaság, amely a ferihegyi repülőteret bázisául választotta. Az első magyarországi „rendszámmal” ellátott (lajstromozott) „diszkont repülőgép” bejegyzése is az ő nevükhöz fűződik (HA-LKO). A SkyEurope indulása nem volt zökkenőktől mentes, kezdetben jogi szabályozási okok hátráltatták a társaságot. A jogi hercehurcák ellenére a cégnek sikerült a meghirdetett időpontban, 2003. november 14-én elindítania első járatát London és Párizs felé, bár az első napokban pozsonyi leszállást is közbe kellett iktatni, majd a párizsi járatszámot kellett átmenetileg csökkenteniük heti háromra az eredeti hatról. Párizst és Londont Zürich és Milánó követte, az első járatok december 15-én szálltak fel Svájc és Olaszország felé.

2004-ben a járatnyitások sorát a Norwegian Air Shuttle kezdte meg az Oslo-Budapest járat beindításával április 2-án, majd az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk napján – amikor elhárultak a végső jogi akadályok a diszkont légitársaságok hazai megjelenése elől – beindult a fapados „invázió”. 2004. május 1-én és az azt követő napokban megérkeztek Magyarországra a német Air Berlin, az angol easyJet és az olasz AlpiEagles első járatai Nyugat-Európa nagyvárosaiból, és bővítette járathálózatát a SkyEurope is. Egy csapásra olcsón elérhetővé váltak olyan városok – Düsseldorf, Hamburg, Berlin, München, Velence, Amszterdam, Róma, Varsó -, amelyekbe addig csak 60-80-100 ezer forintért lehetett eljutni légi úton. A SkyEurope a nyári szezonra még felvette célállomásai közé Dubrovnik és Split városait is, és így már 10 várossal kötötték össze közvetlenül Budapestet a légitársaság járatai.

2004. június 24-én megkezdte működését Budapestről a magyar vezetők által irányított Wizz Air is, amely a SkyEurope-hoz hasonlóan szintén bázist hozott létre Ferihegyen. Kezdetben Londont, Rómát, Párizst, Prágát, Barcelonát (Girona) és Athént – utóbbi kettőt a nyári időszakban – lehetett elérni velük, de egy hónappal később Brüsszelbe és Stockholmba is elindultak a Wizz Air 180 személyes Airbusai. A társaság folytatta a folyamatos járatnyitást az év további részében is, szeptember 15-én Malmövel és Milánóval, december 7-én pedig Liverpoollal bővült az útvonalhálózat.

Ebben az időszakban más légitársaságok is bővítették járataik számát. Az easyJet júniusban berlini bázisáról kezdett el repülni hazánkba, majd szeptember 30-án második londoni lehetőségként Gatwick repülőteréről, két nappal később pedig Dortmundból indultak el felénk a narancssárga repülőgépek. Zárásként október 31-én Bristol és Newcastle került be a Magyarországról elérhető „easyJet-városok” körébe. Az Air Berlin téli menetrendjében már a Nürnberg-Budapest járat is szerepelt, és új légitársaságként megjelent a brit Jet2 is manchesteri járatával 2004. december 1-én.

2005-ben a nyári menetrend bevezetésével váltak új városok elérhetővé. A Sterling Koppenhágába, az EUJet az angliai Manstonba kínált utazási lehetőséget március végétől. A budapesti bázissal rendelkező két társaság közül a SkyEurope Barcelonát, Koppenhágát, Athént és Nizzát, a Wizz Air Frankfurtot, Katowicét és Palma de Mallorcát vette fel fokozatosan a menetrendjébe. Az Air Berlin is bekapcsolt egy újabb várost Budapest felé, Hannover már a hatodik német célállomást jelentette, majd júniusban megérkezett a Flynordic légitársaság első gépe is Magyarországra Stockholmból.

Kuriózumként említhető meg a svájci Helvetic megjelenése a magyar piacon, hiszen ez a légitársaság volt az első, amely nem Ferihegyet, hanem a Balaton melletti Sármellék repülőterét választotta, ahova heti egy járatot üzemeltet zürichi bázisáról a 2005-ös nyári szezonban.

Sajnos ma már a fentebb említett városok nem mindegyike érhető el fapados légitársasággal: Prága, Liverpool, München, Zürich, Manston, Varsó, stb. mind-mind eltűntek átmenetileg, vagy végleg a kínálatból. A járatok megszűnésében más-más okok játszottak főszerepet. Hol az elégtelen kereslet, hol a drága repülőtéri díjak, esetleg kapacitáshiány, stb. miatt döntöttek úgy az egyes diszkont légitársaságok, hogy bizonyos időre, vagy véglegesen felhagynak egy-egy járat üzemeltetésével.